Látogatásunk az Ócsai madárvártán

A tavasz nem csak a lombfakadás, a virágok és a szorgalmi időszak, hanem a madárvonulás évszaka is. Nem véletlen, hogy a BReKi biológushallgatók számára szervezett programsorozatában helyet kapott egy madárgyűrűzésen való részvétel is az Ócsai madárvártán.
Az Ócsai Madárvárta Magyarország legnagyobb madárgyűrűző állomása, ahol komoly szakmai munka folyik, ebbe nyerhettünk rövid bepillantást Április 16-án. Mivel a gyűrűzés korán reggel elkezdődik ezért már előző nap délután leutaztunk. A busz a Népligetből indul, és bár kis kerülőt is tesz, így is egy óra alatt leértünk vele Ócsára. A megállótól sétálva negyed óra alatt értünk az állomásra, ahol egy szép új épületben kaptunk szállást. Az állomás egyébként egész évben fogadja az érdeklődőket. Miután lecuccoltunk, körbevezettek minket a táboron, aztán következett a rég várt esti program, a szalonnasütés. Tűzrakó helyül egy jellegzetes hortobágyi épület, a vasaló szolgál. A vasaló egy nádtetős kunyhó, benne nagyjából mellkasig megállt a füst, úgyhogy könnyezés és köhögés nélkül csak guggolva lehetett benne közlekedni. Ülve azért el lehetett viselni a füstöt, aztán előkerült egy gitár is, na meg egy üveg bor, ami, figyelembe véve, hogy nyolcan ittuk meg, nem fakasztott dalra minket. Este aztán jóllakottan, de azzal a rossz érzéssel mentünk aludni, hogy másnap igen korán kell kelnünk. Hát igen, nem szokta a ló a szántást, nem ment egykönnyen a hajnali kelés, de muszáj volt. A madarak ugyanis a Nappal együtt kelnek, és a hajnali órákban a legaktívabbak, így a hálóknak ilyenkor már állniuk kell. A madárháló a földtől nagyjából két és fél méter magasságig ér, és elég vékony szálú ahhoz, hogy a madarak ne vegyék észre, de nem annyira finom, hogy túlságosan belegabalyodjanak, bár vannak nehéz esetek, amiből jutott nekünk is. Ócsán rengeteg ilyen háló van kihelyezve a legkülönbözőbb élőhelyekre. Van a bokrok között, erdős területen, a nádas szélén és egészen bent a nádasban is, így sokféle madarat foghatunk velük. A nádasban pallón lehet csak közlekedni, vannak részek ahol nagy a sár, tehát a gumicsizma mindenképpen jól jön. Mire kihúztuk a hálókat megérkezett az állomás alapítója, vezetője, gyűrűzője és egyetemünk oktatója, Csörgő Tibor is. Bemutatkozás után már indultunk is kiszedni a madarakat a hálóból. Természetesen, aki még nem csinált ilyet, az nem szedhetett egyedül, csak tapasztalt madarász segítségével, de hamar bele lehetett tanulni. Azért van néhány madár, aki még a tapasztaltakon is kifog. Egy mazochista hajlamú zöldike (Carduelis chloris) kétszer is átdugta a fejét a hálón és vergődés közben jól meg is csavarta a nyaka körül, így a táborban épp a gyűrűző vizsgájára készülő srácnak is jó 10percébe tellett kiszedni. Zöldikén kívül fogtunk még vörösbegyet (Erithacus rubecula), ökörszemet (Troglodytes troglodytes), tengelicet (Carduelis carduelis), csilpcsalpfüzikét (Phylloscopos collybita), barátposzátát (Sylvia atricapilla), kék cinkét (Parus caeruleus), széncinkét (Parus major), őszapót (Aegithalos caudatus) is. Ezek a madarak főleg a bokrosabb, erdősebb részeken akadtak a hálókba, bár a vörösbegy ilyenkor bemerészkedik a nádasokba is. A tipikus nádi madarak közül cserregő nádi poszátát (Acrocephalus scirpaceus), fülemülesitkét (Acrocephalus melanopogon), nádi tücsökmadarat (Locustella luscinioides) fogtunk. Miután kiszedtük a madarakat a hálóból, kis zsákokban vittük be őket a házba ahol meggyűrűzték őket. A gyűrű a magyar szabályoknak megfelelően a bal lábra kerül, a különböző méretű madarak természetesen más-más méretű gyűrűt kapnak, és ezeknek a számozása is eltérő. A madár adatait, tehát a korát, nemét, kondícióját és néhány egyéb paramétert feljegyzik a gyűrűző füzetbe, természetesen a gyűrű számával, a dátummal és a latin névvel együtt. A gyűrűző füzetek pontos vezetése nagyon fontos, hiszen ezek az adatok képezik a tudományos munka alapját. A szám alapján minden madarat azonosítani lehet, ha később is megfogják. Mielőtt elengedtük a madarakat, készíthettünk róluk fotókat is. Mire az előző körben szedett madarakat meggyűrűzték, már mehettünk is a következő körre, és ez így ment egészen délig. Délben a madarak nem mozognak, így nincs értelme kihúzva hagyni a hálókat, tehát mielőtt megebédeltünk volna, összehúztuk azokat. Ebéd után volt még időnk felmenni a várta szélén lévő kilátóba ahonnan nagyon szép kilátás nyílik az ócsai lápvidékre. A kilátóból barna rétihéját (Circus aeruginosus) és nagy kócsagokat (Casmerodius albus) is láttunk. Mindkét faj fészkel egyébként a nádasban. A nézelődés után bőven jutott még idő az összepakolásra, mert a buszok elég ritkán járnak arrafelé. Indulás előtt még írtunk a vendégkönyvbe, mert az jó, aztán elbúcsúztunk a táboriaktól. Ezután ismét negyed óra gyaloglás a megállóig, majd egy újabb éppen kibírható óra buszozás és már otthon is voltunk.
Nem töltöttünk egy teljes napot sem madarászással, mégis kedvet kapott hozzá az is, akit korábban nem is érdekeltek a madarak. Mi biztosan visszamegyünk majd Ócsára, ti jöttök?

Gergely Mátyás

Füvészkert beszámoló

Idén Áprilisban a BReKi (Biológus Rendszeres Kirándulások) programsorozat keretében ellátogattunk az ELTE Botanikus Kertjébe, közismertebb nevén a Füvészkertbe. A kirándulás során a kert igazgatója, Isépy István tanár úr mutatta meg nekünk a gyűjteményeket, és mesélt nekünk a Füvészkert múltjáról.
A hallgatóság rendkívül érdeklődőnek bizonyult. A tervezett egy óra helyett kettő alatt sikerült végigjárnunk a kertet, és hozzáteszem, a Pálmaházat és a Nyitvatermőket nem is láttuk a felújítási munkálatok miatt.
De ez nem keserített el senkit, mert megcsodálhattuk az újonnan átadott Rendszertani gyűjteményt, ahol nagyobb növénycsaládok képviselői kaptak helyet egymás mellett. Végigjártuk a Viktória házat, és sokat időztünk a kaktuszoknál és az orchideáknál is.
Mindenki talált számára érdekes fajokat, és akinél nem volt fényképezőgép, az a telefonjával próbálta megörökíteni az illatos Wisteriat, az éppen pompázó bazsarózsát vagy a sokféle tulipánfajt a kert végében.
Azt hiszem, nyugodtan elmondhatom, hogy akik ott voltak velünk a kertben, bizonyára maguktól is meglátogatják a kertet a jövőben. Erre mindenkit csak bíztatni tudok, különösen ilyenkor tavasszal! A Füvészkertbe való belépés ELTE-seknek ingyenes, és szigorlat előtt ajánlott is.

Darvas Alexa